A sípoló tüdő története

Valószínűleg hallottál már valakit úgy lélegezni, mintha sípolt-búgott volna a tüdeje, vagy láttál már olyan embert, aki egy kis készüléket vett a szájához, és gyógyszert lélegzett be. Ez nem csoda, mert egy kifejezetten gyakori betegséggel találkoztál.

Ennek a betegségnek a jellegzetes megjelenése az asztmás roham. Ekkor a tüdőben lévő hörgőcskék belső átmérője csökken, mivel a falukban található izmok összehúzódnak: ez nehezíti a levegő kiáramlását. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hörgőcskékben jelentős mennyiségű váladék is termelődik, ez pedig további akadályt képez a légáramlás útjában.

Ilyenkor a beteg nehezen jut levegőhöz, zihál, köhög, szorít a mellkasa. Az asztmás roham alatt kilégzéskor lehet hallani a jellegzetes sípoló hangot. A rohamot az esetek többségében valamilyen allergia váltja ki, de fizikai megterhelés, füst vagy stressz is okozhatja.

Az asztmások általában rendszeresen szednek gyógyszert a tüneteik csökkentése érdekében, de az asztmás roham esetén a rohamoldót használják. Ezt szájon át kell belélegezni, és gyorsan képes tágítani az összeszűkült hörgőcskéket.

A roham idején a betegnek segítségre lehet szüksége. Ha lehet, távolítsd el a rohamot kiváltó tényezőt, például menjetek ki a dohányfüstös helyről. Kérd meg, hogy helyezkedjen minél kényelmesebb testhelyzetbe, és próbáld megnyugtatni, mert a stressz csak ronthat az állapotán. Nyiss ablakot, biztasd nyugodt egyenletes légzésre, mert sem a levegőkapkodás, sem a mélyeket légzés nem segít összeszűkült légutak esetén. Ha a betegnek van rohamoldója, segíts neki, hogy használja. Ha nincs rohamoldó nála, vagy az előírt adag nem hatott, és a beteg továbbra is küzd a levegőért, hívd a mentőket.

Az asztmát sajnos nem lehet meggyógyítani, de a betegek a megfelelő gyógyszeres kezelés és helyes életmód mellett normális, tünetmentes életet élhetnek. Nem kell kimaradniuk kirándulásból, sportból vagy más programokból, csak egy kicsit jobban oda kell figyelniük magukra. Figyelj te is, és segíts, ha kell!