Előfordul, hogy a fejet tompa sérülés éri. Ilyenkor nem könnyű eldönteni, mennyire súlyos a baj. Lett-e például agyrázkódása a sérültnek?

Az agyat – a csontos sisakként viselkedő koponyán belül – az agyi és gerincvelői folyadék is védi a sérülésektől. Nagyobb erőhatásra az agy picit arrébb mozdul, a folyadék tompítja ezt az elmozdulást és az erőhatást is. Nagy erejű sérüléskor azonban így is előfordul, hogy az idegsejtek működése átmenetileg zavart szenved, ilyenkor beszélünk agyrázkódásról.

A baleset után az illető zavart lesz, a fejét fájlalja, nem emlékszik pontosan arra, hogy mi történt. Nem feltétlenül veszti el az eszméletét. Szédülhet, hányingerre panaszkodhat, lehet lelassult vagy épp feszült, sírós. Mindenképp nyugalmat kell biztosítani a számára.

Vigyázz! Ha felmerül, hogy esetleg a gerince is megsérült, ne mozdítsd meg a sérültet. Próbálj beszélgetni vele, hogy kiderüljön, mennyire rendezettek a gondolatai.
Ha mozog, figyelj rá, mutat-e bénulásra utaló tünetet.
Ha hány vagy hányingere van, akkor ügyelj arra is, hogy ne kerülhessen váladék a légutaiba.

Hívj mentőt a 104-es telefonszámon – fontos, hogy orvos vizsgálja meg a sérültet, nem merül-e fel komolyabb agykárosodás gyanúja.

Az agyrázkódás tünetei fokozatosan szűnnek meg, ahogy az idegsejtek kiheverik a megrázkódtatást. Ebben az időszakban különösen fontos a pihenés, az ingerszegény környezet, illetve az, hogy legyen valaki a beteg mellett, aki észreveszi, ha romlik az állapota.

Az eszméletvesztés, zavartság súlyos idegrendszeri károsodás tünete lehet. Általában hamarabb, de legkésőbb hat hét alatt helyre szokott állni a rend.

Előfordulhat azonban az is, hogy bizonyos tünetek, fejfájás, feszültség, memóriazavarok, az iskolai teljesítmény romlása hosszabb távon is fennmarad, ekkor agyrázkódást követő tünetegyüttesről beszélünk, amely speciális orvosi ellátást igényel.