A tüdőrákról talán már mindenki hallott, Magyarország ugyanis a világelsők között van a betegség gyakorisága tekintetében. Bár a rákos betegségek kezelése egyre hatékonyabb, és a tüdőrákos betegek túlélése is növekszik, sajnos a túl későn felismert betegek nagy része így is öt éven belül meghal.

A tüdőt felépítő sejtek bármelyikében elindulhat a rákos sejtosztódás, sőt, mivel a nagyvérkörből érkező vér „átszűrődik” a tüdőn, a szervezet szinte bármelyik pontján kialakuló rosszindulatú sejtburjánzás áttétet adhat a tüdőben.

A tünetek eleinte nem szembetűnőek, de makacs köhögés, nehezen múló légúti fertőzések, véres köpet, fokozódó fáradékonyság vagy fogyás esetén gondolni kell rá. A teljesen tünetmentes megbetegedésre is fény derülhet tüdőszűrés vagy más okból végzett mellkasröntgen-vizsgálat alkalmával. Ha felmerül a gyanúja, további vizsgálatokkal kell minél többet megtudni arról, hogy a daganat milyen szövet sejtjeiből indul ki, milyen stádiumban van, adott-e már áttétet.

A tüdőrák kezelésének módja és hatásossága sok mindentől függ. A rákos sejtek fajtáján kívül a legfontosabb, hogy mennyire hamar ismerték fel a betegséget. Az orvosok műtéttel, kemoterápiával és sugárkezeléssel is próbálhatják a daganatos sejteket elpusztítani.

Mi tehető felelőssé a betegség kialakulásáért?

A legfontosabb káros hatás, amely a tüdőrákos esetek akár 80 százalékáért is felelős lehet, a dohányzás. Minél több szálat szív valaki, annál inkább növeli az esélyét annak, hogy valaha tüdőrákja legyen, de a koca dohányosok, sőt, a passzív dohányosok sincsenek védve!
A légszennyezettség, egyes munkakörökben a veszélyeztető gázok vagy belélegzett porok szintén növelhetik a tüdőrák kockázatát.
Bizonyos családokban is gyakoribb a betegség előfordulása.

Legjobb, ha te magad el sem kezded a dohányzást, a negyven évesnél idősebb dohányos ismerőseidet pedig figyelmeztesd, hogy évente járjanak mellkasröntgen-vizsgálatra, hogy egy esetleg megjelenő daganatos elváltozást minél korábbi stádiumban fel lehessen fedezni.