Amikor elvágod a kezed, a vér a seb szélén megalvad, de az ereidben ugyanakkor folyékony marad.

Hogy lehetséges ez? A vérben különleges anyagok, úgynevezett véralvadási faktorok felelnek azért, hogy a vérzés elálljon. A sérült ér falán egy nagyon bonyolult folyamat játszódik le, amelynek végén az alvadási faktorok és a vér sejtes alkotóelemei, a vérlemezkék, a fehérvérsejtek és a vörösvérsejtek egy nagy gubancot alkotnak. Ez a véralvadás.

Mivel nagyon sok szereplő összehangolt játéka kell a tökéletes működéshez, nem meglepő, hogy előfordulhat olyan helyzet is, amikor a rendszerbe hiba csúszik.

A vérzékenységnek vagy hemofíliának nevezett kórkép lényege, hogy valamelyik véralvadási faktorból kevés van a szervezetben. Ilyenkor a legkisebb sérülés, például egy ügyetlen esés is komoly vérzéseket okoz. A legveszélyesebb, ha a testen belül vérzik valaki, mert akkor nehezebb észrevenni. Ezeknek a betegeknek rendszeresen pótolni kell a hiányzó véralvadási faktort – és persze nagyon kell óvniuk magukat a sérülésektől.

Vannak olyan emberek is, akiknek túl könnyen alvad meg a vére. Az ép vagy alig sérült érfalon is kialakulnak nagy véralvadékok vagy más néven thrombusok.

Ez két okból is baj lehet: egyrészt növekedő akadályt képezve rontják annak a testrésznek a vérellátását, másrészt időnként el is sodorhatja őket a véráram, és máshol okoznak dugót, vérellátás kiesést. Ezeknek az embereknek könnyebben alakul ki szívinfarktusa vagy stroke-ja, de a lábuk is károsodhat a trombózistól. Nekik olyan gyógyszert adnak, amely gátolja a vér alvadását. Éppen ezért, nekik is óvniuk kell magukat a sérülésektől: hiszen a gyógyszerrel mesterségesen megakadályozzuk, hogy valódi érsérülés esetén az alvadási rendszer teljes gőzzel végezhesse feladatát.